Semmiféle meglepetéssel nem szolgált Josep Guardiola a Spanyol Szuperkupa visszavágó mérkőzésére, ami a kezdőcsapatot illeti. A tavalyról jól ismert tizenegyből mindösszesen Puyol hiányzott, akit Mascherano helyettesített a védelem közepén. ’Gála-tizenegy’ ide vagy oda, a Real Madrid kezdte jobban a mérkőzést, az első tíz perc képe alapján a csapatokat kevésbé ismerők akár azt is gondolhatták volna, hogy a helyzet nem lesz más, mint a madridi odavágón volt. A Barcelonánál nagy tétmeccseken teljesen megszokott 10-14 percnyi felpörgő időszak végeztével azonban elindult a játék hazai oldalon is, ami a jól ismert sokpasszos, ritmusváltós, labdatartós képet mutatta, talán valamivel pontatlanabb formában. Ennek megfelelően a Barcelona kezdett gólhelyzettel, Pedro széljátéka után a lapos beadást kis híján Messi érte el, végül azonban Casillas mentett lábbal. Alig pár perc kellett ezután, és Messi több vendég játékos közt megtartva a labdát indította Iniestát egy fantasztikus, lapos-mélységi passzal, amelyet a fiatal középpályás elegánsan emelt a el a kirontó kapus lábai mellett a hálóba teljesen zavartalan helyzetből. 1-0! 

Három percre rá jött azonban a válasz, egy buta védelmi hibából nagy káosz tört ki a hazai védelemben, és ugyan ez a helyzet még tisztázódott szögletre, ám a pontrúgás után Benzema löketébe Cristiano Ronaldo pöckölt bele – vélhetőleg lesről. A bíró megadta a gólt, és a játék folytatódhatott. A gól kissé felhozta a fehéreket, vagy letaglózhatta a katalánokat, mert a játék ugyan kiegyensúlyozottan folyt, de a félidő derekán újabb Ronaldo, majd Özil helyzet után kellett mentenie Valdesnek. A kiéleződő harc hozta magával a szabálytalanságokat is, sajnos mindkét oldalról láthattak a nézők csúnya szabálytalanságokat, melynek következtében Xavi és Khedira is egy-egy sárgalappal lettek gazdagabbak. Az utolsó tíz perchez érkezve ismét magukra találtak Messiék, és a labdatartásnak ismét helyzetek vetettek véget. A nyomás meg is hozta az eredményt a hosszabbítás legelején, szöglet után Messi tett mellkassal Piquéhez egy labdát, amit az visszasarkallt, hogy Messi elegánsan befejezhesse az akciót. Tették mindezt az ellenfél tizenhatosán belül, mintegy 6 madridi asszisztens társaságában. 2-1, irány az öltöző!  

A második félidőről aligha írhatunk, ha focit szeretnénk említeni. Az első néhány percben a Barca még hozta a fölényes játékot, ám a különböző kakaskodásoknak és vagdalózásnak köszönhetően kissé mindkét csapat elvesztette a fonalat. Egészen a 83. percig azt érezhette az ember, hogy egy boksz gálára ’fizetett be’ szerda estére. Egy-egy helyzet Casillas kapuja előtt, valamivel több a hazai kapunál, ám egyik csapat sem volt képes gördülékenyen játszani, komoly támadásokat kialakítani, vagy csak lehiggadni. Annál több volt viszont a szabálytalanság, például említhetjük a kapkodó Barcelona sok apró, esetenként viszont csúnya faultját, vagy esetleg a már jól ismert Pepe-Marcelo koprodukció legújabb hentes-mészáros műremekeit. Talán nem kell említeni, hogy legtöbb esetben Leo Messi volt a szenvedő alany. Az utolsó tíz perc játék azonban viszonylagos gólzáport hozott, melynek során Benzema egyenlíthetett. Egy szögletet követően egészen hihetetlen fejetlenség uralkodott Valdes kapuja előtt, és többszöri sikertelen felszabadítási kísérlet után végül Benzema passzolt a kapuba, mint az egyetlen ember a pályán, aki épp információval rendelkezett a labda hollétét illetően.

Érdemes megjegyezni, hogy a középkezdést megelőzően a pályára érkezett Cesc Fabregas, így igen éles körülmények közt debütálhatott szíve csapatában. Guardiola fiai nem akarták a hosszabbítást, ezt bizonyította, hogy szinte hihetetlen módon újra kezükbe vették az istrángot, és több támadást vezettek, mint addig a félidő során összesen. Az utolsó előtti percben végül egy Fabregas-Adriano-Messi összjáték során utóbbi lőtt fantasztikus kapásgólt 6-7 méterről, és innen már nem volt visszaút a fővárosiaknak. Olyannyira nem volt, hogy ezt érezvén Marcelo piroslappal vonult be az öltözőbe, miután megkísérelte bevezetni Cesct az El Clasicók újfajta légkörébe, megpróbálva eltörni a katalán közel 40 milliót kóstáló lábait.

Mindez olyan tömegjelenetet idézett elő, melyben helyet kapott két újabb piros színű kártya Mesut Özil, valamint David Villa részére, valamint részt vehettek a csapatok padon ülő játékosai és edzői is. José Mourinho példának okáért vélhetően nem volt elégedett fiai teljesítményével, így megmutatta, hogyan kell csinálni, és megkísérelte kinyomni Tito Villanova szemét, majd miután a testrész ragaszkodott eredeti helyéhez, a portugál szakember megfutamodott. A katalánok másodedzője persze nem hagyta annyiban, és az iszkoló kollégának lekevert egy jókora taslit. Nem véletlen az összefoglaló cikk kissé szokatlanul gúnyos hangvétele, és egyik csapatot sem kellett félteni szerda éjszaka, ugyanakkor elszomorító, hogy az El Clasicók rövid idő alatt idáig jutottak. Nem is olyan régen egy ilyen mérkőzés még a futball ünnepe volt, mára háború lett. Kisebb fajta csoda így, hogy Xaviék továbbra is sikeresek, mert kijelenthetjük, hogy a Real Madrid jelenleg jobb, ha háborúzni kell. Sok mindenkinek a szerepéről lehet vitatkozni ezt a kérdést illetően, de kétségtelen, hogy a madridiak nagyszájú trénere hozta magával ezt a légkört, és aligha számíthat bárki másra, amíg ő jelen van, és nem változtat. A lényeg azonban, hogy a Barcelona Spanyol Szuperkupa győztes, és így remekül kezdi az új szezont! A mérkőzés képei#

FC Barcelona - Real Madrid 3-2 ( Odavágó: 2-1 )
Spanyol Szuperkupa, második mérkőzés
Barcelona, Camp Nou (92.965 néző)
Vezette: Fernández Borbalán

Barcelona: Valdés - Alves, Mascherano, Piqué, Abidal - Busquets (Keita '85), Xavi, Iniesta - Pedro (Fabregas '83) , Messi, Villa (Adriano '73).

Real Madrid: Casillas - S. Ramos, Pepe, Carvalho, Coentrao - X. Alonso, Khedira (Marcelo '46) - C. Ronaldo, Özil (Kaká '79), Di Maria (Higuain '63) - Benzema.

Gólok: Iniesta ('15), Ronaldo ('19), Messi ('45, '89), Benzema ('81)